Mese: Nagyítóalattsenő Benő

2015.12.07 14:27

Nagyítóalattsenő Benő

 

 

Egyszer volt, hol nem volt, élt az Üveghegyen is túl egy törpe, akit úgy hívtak Nagyítóalattsenő Benő.

Szegény olyan kicsi maradt, hogy mindenki csak csúfolta és kinevette. Ezért ki is költözött a városból, messze el az emberektől egy erdőszéli kis házikóba. Itt éldegélt egyedül, magányosan. Minden vágya, hogy ő is megnőjön, és végre családot alapíthasson.

Egyszer, mikor a piacra betévedt, hallotta, hogy a környékre költözött egy boszorkány, aki csodás dolgokra képes. Például a néma királylányt szóra bírta, a pillangóvá változtatott tündért visszavarázsolta, de a király sánta lovát is meggyógyította. El is határozta Benő, hogy megkeresi ezt a híres boszorkányt, hátha az ő baján is tudna segíteni. Egy álló hétig bolyongott az erdőben, míg rátalált az eldugott, gyógynövényekkel körbevett kis kunyhóra. Szegény izgult nagyon, de bekopogott. A néne kinyitotta az ajtót, ám még ő is alig vette észre az aprócska embert. Nagyon segítőkész volt és rögtön kitalálta, miért jött el hozzá a törpe. Leültette, gyógyteával kínálta, majd elmesélte mit kell tennie. Sajnos az ő gyógynövényei és varázsereje kevés, nagyobb csodára van szükség. Egy olyan keveréket kell összeállítania, amely a Hétfejű sárkány barlangjában nyíló 3 virág szirmait tartalmazza. Ha ezt a teát megissza, akkor 1 napon belül meg fog nőni. A barlang viszont 12 óra járásra van, fent a hegyekben. Benőt azonban semmi sem állíthatta meg. Megköszönte a segítséget és a boszorkánytól kapott kis karddal nekiindult a nagy útnak. Már messziről hallotta a sárkány ordítását, de bátran a barlanghoz lopózott. Megvárta, míg besötétedik, és az állat kijött, hogy vadászni induljon. Ekkor az egyik fa ágáról ráugrott Benő a szörnyeteg hátára és egy nyisszantással levágta mind a 7 fejét. Ezután a csodás karddal levágta a 3 virágot is, amit a tarisznyájába rejtve elindult hazafelé. Hálája jeléül a boszinak ajándékozta a sárkány szívét a varázslásaihoz. A néne pedig elkészítette Benőnek a növekedést segítő italt.

Eközben már híre ment a környéken a törpe hőstettének. Mindenki hálás volt, hogy a vérszomjas sárkánytól megmentette az országot.

Ő azonban csak egyet akart, hogy végre ne kelljen egyedül élnie a kunyhójában. Ezért megitta a főzetet és másnap már szép magas fiatalemberként lovagolt be a városba.

Nem sokkal később a piacon egy kedves lány szólította meg, hogy szeretne-e vásárolni a szőnyegeiből…

Így történt, hogy a szomorú kis törpéből boldog szőnyegárus lett, aki csodás átváltozásának kalandját a mai napig szőnyegekbe szövi.

Itt a vége fuss el véle!

 

Bokros Milán 5.c