Díjlovaglás

Története

Kereszténység előtti időkben már Xenophón (ie. 430-354) is sokat foglalkozott olyan gyakorlatok kidolgozásával, amelyek a ló és lovas közti együttműködés legmagasabb formáját teszik lehetővé. Az ő idejében a harci lovak mozgékonyságának és gyorsaságának fejlesztése volt a cél.  A háborúkban a ló úgy is segíthette lovasát, hogy parancsra ágaskodott, avagy rúgott. De ezek alapja az idomítás és a segítségadások elsajátítása volt. A díjlovaglás olyan, tervszerűen végrehajtott gyakorlatok összessége, melyek során a lónak, a lovassal a hátán, mindenkor meg kell tartania egyensúlyát. Ehhez hosszú idomító munkára van szükség. Az első udvari lovas iskola Nápolyban alakult meg 1532-ben. A talaj felett végzett gyakorlatok nemcsak a háborúban váltak a lovak hasznára, hanem remek látványt nyújtottak a közönség számára is. 1733 után a nők is bejuthattak a lovas iskolákba, és már nem nyers erővel, hanem technikával és ésszel lovagoltak. Amit megtanultak, azt be is akarták mutatni, így a barokk korban Európa fejedelmi udvaraiban rendezett ünnepségek elképzelhetetlenné váltak lovasbemutatók nélkül. A francia Cadre Noir és a bécsi Spanyol Lovas iskola bemutatói ma is bepillantást nyújtanak az akkori előadásokba. Magyarországon a díjlovaglás legelismertebb képviselője Dallos Gyula, és leghíresebb lova a nemrég 21 éves korában elpusztult szürke mén, Aktion volt.

Szabálya

Az FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) 1929-ben hozta létre a nemzetközi díjlovagló versenyek gondolatát, hogy megóvja a lovaglás művészetét az esetleges durvaságoktól és eltévelyedésektől, megőrizze alapelveinek tisztaságát. Nemzetközi versenyek: CDI*, CDI**, CDI***, CDIO**, CDIO*** versenyek, CDI-W, bajnokságok: regionális, világ, és az Olimpiai játékok Nemzeti versenyek: OB (Országos Bajnokság), OM (Országos Minősítő), RB (Regionális Bajnokság), EV (Egynapos versenyek), TV (Területi versenyek)

  Fejes Liza